Néha úgy tűnhet, hogy a babád minden ételre csak fintorog. Aztán kisgyerekként csak üres tésztát, rántott húst és csipszet hajlandó enni. Ó, és már az is csoda, ha egyáltalán felszúrja a zöldséget a villájára, nem, hogy a szájába is tegye.
A csemetédnek amúgy is kuszák lehetnek az érzelmei, ami az étkezések alatt könnyen hisztibe csaphat. Nyilván senki sem akar behódolni egy kis ételdiktátor szeszélyeinek, de hogy akadályozod meg, hogy a gyerekeid válogatósak legyenek? Nos, ha igyekszünk megérteni, miért alakulnak ki ezek a szeszélyek, sokat tehetünk az elkerülésükért. Ebben a cikkben megadunk minden szükséges információt a válogatós étkezésről – hogyan kell ezt kezelni, és mivel érdemes etetni a csöppségeket.
Miért olyan válogatósak a babák és a kisgyermekek?
Egy, az Abbott nevű nemzetközi egészségügyi cég által levezényelt kutatás arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy az Egyesült Királyságban a szülők 80%-ának van válogatós gyermeke. A kutatás szerint vannak szülők, akik akár egy teljes órát töltenek MINDEN étkezésnél azzal, hogy a csemetéjükbe imádkozzák az ételt.
Tehát a válogatósság egyértelműen egy olyan jelenség, amivel sok szülőnek kell megküzdenie. De miért ilyen gyakori, hogy egy kisgyermek ennyire kevésféle ételt legyen hajlandó megenni? Az egyszerű válasz az, hogy a legtöbb gyerek 1 és 3 éves kora között átmegy egy válogatós korszakon. Ennek fejlődéslélektani oka lehet: a testsúlygyarapodásuk lelassul, belépnek egy felfedező üzemmódba, és így kevésbé érdekli őket az egy helyben ülve étkezés, kifejezik az önállóságukat és kezdik megtanulni, hogy mit szeretnek és mit nem.
Ezenfelül, a válogatósság részben genetikailag meghatározott. Egyes gyermekek egyszerűen válogatósabbnak születtek másoknál. Kutatások kimutatták, hogy bizonyos ízekre való érzékenységünk örökletes. Úgy vagyunk bedrótozva, hogy féljünk az új ételektől. Ezt az őseink hagyták ránk, egyfajta biztonsági mechanizmusként, hogy elkerüljük valami a mérgezőnek a megevését. Hasonlóan, az édes ízeket részesítjük előnyben a keserűekkel szemben, mivel az ösztöneink azt súgják, hogy az utóbbi árthat nekünk, vagy akár halálos is lehet.
Sok szülő azért aggódik a válogatósság miatt, mert attól tart, hogy így a pici nem eszik eleget. Melissa Little, gyermektáplálkozási szakértő azt mondja:
,,emlékeztesd magad, hogy azoknak a babáknak a száma, akiknek nem gyarapodik a testtömegük megfelelő ütemben, igen kicsi a túlsúlyosakéhoz képest.’’
Jó kezdés, ha már korán a helyes étkezéshez való viszonyra neveled a gyermeked, de létezik számtalan, válogatósságtól független oka annak, amiért a csemetéd nem hajlandó enni, mint például a fogzás, vagy akár a puszta fáradtság!
Így kezeljük a válogatós gyereket
Összeállítottunk egy kimerítő listát azokról a tippekről, amelyek segíthetnek kezelni a válogatós porontyot. A tanácsok a következő szakértőktől erednek: Marion Hetherington professzor, viselkedési idegkutató a Leeds-i Egyetemen; Lowri Turner, táplálkozási szakértő; Pixie Mckenna, egygyermekes háziorvos; és Melissa Little, gyermektáplálkozási szakértő. A gyermeked kiegyensúlyozott, egészséges étkezési szokásainak megalapozásával maximalizálhatod az esélyét a hisztimentes étkezéseknek, és a későbbi helyes táplálkozásának.
15 tipp és trükk válogatósság esetére
1. Támogassuk a kalandosabb ízeket!
A válogatósság részben genetikailag meghatározott. Néhány gyerek egyszerűen válogatósabbnak született másoknál. De ez nem jelenti azt, hogy a szülőknek csak úgy el kell fogadniuk a válogatást. Azzal, hogy változatosabbá teszed a menüt, ellensúlyozhatod ezt a tendenciát.
Marion professzor szerint annak, amit a szülők tesznek az elválasztás során – vagy ,,kiegészítő táplálás’’ során, ahogy ő szereti hívni, hogy ezzel is elkerülje a szoptatás abbahagyására vonatkozó félreértéseket –, annak jelentős hatása lehet. ,,A kiegészítő táplálás körüli időszak igen érzékeny’’ – mondja – ,,A kutatások azt igazolták, hogy ha a babáknak hathónapos koruktól igen sokféle egészséges ételt adnak, akkor nagy eséllyel egészséges étkezési szokásokat fognak kialakítani.’’
2. Először a zöldségeket!
Ahelyett, hogy először azt adnád a csemetédnek, amit a legjobban szeret, inkább kínálj neki előételnek némi zöldséget akkor, amikor a legéhesebb. Ha tényleg éhes, kevésbé valószínű, hogy nagyon megválogatná, amit megeszik.
,,Kezdj néhány szál spárgával vagy némi vajas brokkolival, mielőtt felszolgálnád a főételét’’
– ajánlja a táplálkozási szakértő Lowri Turner. Ezzel visszafoghatod az édesszájúságát.
3. A szilárd táplálás első hetei legyenek annyira változatosak, amennyire csak lehetséges!
A kisebb babák nagyobb hajlandóságot mutatnak az újszerű ízvilágú és állagú ételek elfogadására, mint a némileg idősebbek, amikor is egy bizonyos természetes óvatosság beindul náluk.
Azzal, hogy a lehető legtöbbféle ételt teszed az asztalra (illetve az etetőszéke tálcájára) az elválasztás kezdete, vagyis hat hónapos kora és kilenc hónapos kora között, azzal megnöveled az esélyét annak, hogy a babád hosszú távon is boldogan megegye ugyanazokat. Azt, hogy a ,,lehető legtöbb’’, szó szerint értjük – igyekezd megismertetni öt új zöldséggel és gyümölccsel minden egyes héten.
Azért, hogy a lehető legtöbbet kihozd ebből a néhány hónapos időszakból, váltakoztasd az ételek állagát is!
,,Ha zöldségeket vagy csomós állagú ételeket mondjuk csak kilenc hónapos korában kap először, akkor előre megjósolható, hogy kevésbé fogja a zöldségeket elfogadni, és válogatósabb lesz a gyerekkora során.’’
– mondja Marion professzor.
4. Étkezz magad is változatosan!
A babák és a kisgyermekek gyakran utánozzák a környezetükben élőket, ez egy rendkívül fontos módja a tanulásuknak és fejlődésüknek. Ha a csemetéd azt látja, hogy szívesen eszel különféle ételeket, nagyobb eséllyel próbálja ki ugyanazokat ő is. Így majd láthatja, hogy nincs abban semmi ijesztő. Tehát ügyelj rá, hogy magad se hagyd ki a zöldségeket, hacsak nem azt akarod, hogy a csöppséged is ugyanezt tegye.
Szintén kihasználhatod a csoportnyomás erejét. Az étkezések fontos részét képezik az egész család kommunikációjának és kapcsolatépítésének. Gondoskodj róla, hogy mindenki ugyanazt az ételt egye, és így a kicsi is nagyon igyekezni fog, hogy megegye ugyanazokat, amit mindenki más. Meghívhatsz ebédre más anyukákat is a kisgyerekeikkel –
,,teríts meg egy nagy piknikhez egy konyharuhán a padlón, sok különböző egészséges étellel, és hagyd, hogy a gyerekek beleássák magukat’’
– ajánlja Lowri.
5. Csempéssz zöldségeket a babád tejébe (igen, komolyan!)
A zöldségek tejjel való keverésének ötletére talán felfordul a te felnőtt gyomrod, azonban ez egy igen hatékony módja annak, hogy a babád kipróbálja. Marion professzor magyarázata:
,,Hat hónapos kora körül adj némi zöldségpürét az anyatejhez vagy a tápszerhez, csak, hogy megkóstolhassa ezt az új ételt. Miután tejbe keverve megkóstoltattad egy széles palettáját a zöldségeknek, mondjuk 12 napon át, megpróbálhatod a zöldségpürét babarizsbe keverni. Utána fokozatosan csökkentheted a rizs arányát, míg végül már adhatsz neki tisztán zöldséget. Ilyen módon megoldható, hogy a babád az új ízzel egy már általa ismert és szertett íz mellett ismerkedhessen.’’
6. Legyél kitartó!
Adtál a picinek némi répát – vagy tököt, vagy brokkolit –, és azt a jól begyakorolt ,,szó sem lehet róla’’ arcot vágta, amit akkor mutat, amikor valami neki nem tetszőt kéne ennie. Kétségtelenül ki fogja tolni az egészet a nyelvével a szájából. Ezen a ponton könnyű széttárni a karod és azt gondolni, hogy jól van, akkor nem eszel.
De a kisgyerekek attól, hogy először nem szeretnek valamit, még később elfogadhatják azt, ha kitartó vagy.
,,A legtöbb új zöldséghez legalább öt vagy tíz kóstoltatás szükséges, mire elfogadják – néha ennél is több’’ mondja Marion professzor. ,,Ugyanez a helyzet babáknál és idősebb gyerekeknél is, szóval kitartás!’’
7. Túlivás
A túlivás az egyik fő oka a válogatós evésnek. Egy kisgyermek apró gyomra könnyen telítődik folyadékkal, ami csökkenti az étvágyát. Amint a babád az elválasztás korába ér, a tejfogyasztását napi 500 ml-re korlátozhatod, és/vagy eloszthatsz 100 ml gyümölcslevet ugyanennyire hígítva a nap során.
8. Figyelj az idegenkedés első jelére!
Talán azt gondolnád, hogy már nem az őserdőben élünk, így a babádnak előkészített a terep a jó evéshez, de jobb, ha tudod: sok baba válogatósabbá válik a kisgyerekkorba lépve, amint az új ételektől való természetes idegenkedés beüt nála. Ez egy természetes ösztön is lehet: ebben a korban a kicsik elkezdenek a szüleiktől függetlenebbül mozogni. Biológiailag az idegenkedés az ismeretlen táplálékok – vagy bármi más – megevésétől megóvja őket a veszélyektől.
,,24 hónapos koruk körül a kisgyerekek neofóbiásak lesznek – félni kezdenek az új ételektől. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg visszautasítják nem csak az újakat, hanem azokat is, amiket korábban szerettek.’’
– magyarázza Marion professzor. Kiakasztó? Nagyon!
De a jó hír az, hogy a legtöbb gyerek kinő ebből. Addig is, maradj nyugodt, kínáld kitartóan mindenfélével, és ne csinálj felhajtást a csemetéd idegesítő új evési szokásaiból, amiket felvenni látszik. Azzal, hogy az étkezéseket nyugodtan tartod és nem szentelsz figyelmet ennek a viselkedésnek, gyorsabban továbblép ezen a válogatós korszakon.
9. Állíts párba ismerős és ismeretlen ételeket!
A kisgyermekeknek kiborító lehet, ha egyszerre túl sok újat találnak a tányérjukon. Új és régi ízek kombinálásával egy felnőttesebb verzióját éred el a fenti ,,zöldség a tejbe’’ módszernek. Kis mennyiségben kevésbé ijesztőek az új dolgok. Továbbá, így tudod, ha csak megpiszkálni hajlandó is azt a fura, új zöldséget, még akkor is megtömheti a pocakját az előtte lévő étel többi részével.
Hogy ennek mekkora lehet a hatása, azt kutatók igazolták, amikor gyerekek csoportjainak számukra újfajta csipszet, valamint ismerős vagy ismeretlen mártogatóst kínáltak. Azok, akiknek ismerős mártogatóst adtak mellé, nagyobb eséllyel próbálták ki az új csipszet. Szóval, például elkészítheted a pici szokásos tésztaszószát, de tálalhatod gnocchival a megszokott tészta helyett. Vagy bátorítsd egy új zöldség megkóstolására azzal, hogy azt feljavítod a kedvenc sajtszószával.
10. Hagyd, hogy ő irányítsa az evést!
Hanyagold egy nagyobb baba vagy kisgyerek kanállal etetését! Ha a pici irányíthatja az étkezését, ő maga veheti fel az asztalról az ételt, érezheti a kezével az állagát és megkóstolhatja a darabokat, amelyek ránézésre tetszenek neki, akkor nagyobb valószívűséggel fog kísérletezni és az ételek nagyobb skáláját megenni, amikor idősebb lesz. Így nem kell folyton a turmixgépet mosogatnod, de arra azért készülj fel, hogy jó eséllyel sok étel fog a padlón landolni. Segíthet a Bibetta neoprén előke ujjatlan és raglán ujjas változatban, ami kenguruzsebbel van ellátva, így belepotyoghat az étel. Egészítsd ki a Bibetta alátéttel, így kevesebb étel fog a földön landolni.
11. Legyen az evés jó móka!
Nagyobb babák és kisgyerekek számára a szendvicsre uborkából és paradicsomból formált mókás arcok népszerűek lesznek.
,,Vagy rendezz roppanós-versenyt a nyers zöldséggel!’’ mondja Lowri. ,,Az nyer, aki a leghangosabban tud beleharapni.’’
12. Vond be a gyerekeket!
Amikor a porontyod elég idős már hozzá, vond be a főzésbe és az étel előkészítésébe. Még ha ez csak annyit is jelent, hogy olykor megkever valamit, az ilyen módú bevonásával eléred, hogy a jövőben jobban érdekelje a főzés, és az étel, amit megeszik.
Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy olyan helyen élj, ahol magad is tudsz zöldségeket termeszteni, akkor ez egy nagyszerű módja a gyerekek bátorításának. Ezzel részévé válnak a folyamatnak, jobban megértik, honnan is származik az étel, ami remélhetőleg megérteti velük a pazarlás mibenlétét, és izgalommal fogják várni, hogy megkóstolják a zöldséget, amint azt le lehet szedni. Akár egy kisméretű virágláda benne néhány fűszernövénnyel is segíthet!
13. Az adagok mérete
Túl sokunk írja felül a gyermekünk természetes éhség-jeleit azzal, hogy egyen többet annál, mint amennyit akar. ,,Az étel eltolása egyértelmű jele annak, hogy eleget evett’’, mondja Melissa. ,,Első közelítésben jó szabály a porciózásra az, ha minden ételcsoportot nagyjából akkora adagban tálalunk, mint az ökle.’’ Ez egy ökölméretű adag szénhidrát- és fehérjeforrást, valamint zöldséget jelent. Ahogy a keze nő, úgy nőhet a felkínált ételadag is.
14. Ne erőltesd azt, hogy ,,csak kóstold meg’’!
Az étkezés könnyen az egymásnak feszülő akaratok csatájává fajulhat, de számtalan kutatás rámutatott: annak erőltetése, hogy a gyermek kóstoljon meg valamit, egyszerűen nem működik. Igazából legtöbbször fordítva sül el. A kutatók, akiket az Appetite (,,Étvágy’’) nevű szaklapban is idéztek, rávilágítottak, hogy azok az óvodások, akiknél erőltették az evést, valójában lényegesen kevesebbet ettek, mint akiknél nem, és több negatív megjegyzést is tettek.
Szóval a meggyőzéssel való felhagyás okosabb módja annak, hogy végre rávegyük őket az evésre. Az is működik, ha nyugodt maradsz – csinálj úgy, mintha nem érdekelne, hogy a pici megeszi-e az ebédjét vagy sem. Amint meglátja rajtad, mennyire fontos számodra, hogy mit eszik, az egész egy hatalmi harccá válik. Szóval tettesd, hogy nem fontos, és így nem lesz oka arra, hogy visszafogja magát.
15) Kérj segítséget!
A válogatósság egy általános probléma, de ez nem jelenti azt, hogy egyedül kell megbirkóznod vele. Ha a gyermeked olyan, aggodalomra okot adó tüneteket mutat, mint viselkedési problémák, kimerültség, emésztési zavarok vagy fogyás, kérd ki a gyermekorvosod tanácsát!
